Geonapló

Nyilvános, de nem annyira. MOLNÁR GUSZTÁV blogja

Természetes szövetség?

Hozzászólás

2016. január 13.

 

Elkezdek egy műhely-blogot. Még nem tudom, hogy csak a szokásos szalmaláng-e, vagy valóban kezdete (és egyben folytatása is) valaminek. Ha működik, és menet közben valamilyen formát is ölt, majd elmondom, mi a szándékom vele.

*

Boris Kálnoky, a Die Welt budapesti tudósítója múlt héten, Cameron brit miniszterelnök budapesti látogatása kapcsán, azt írta a bécsi Die Pressében, hogy

 

Lengyelország és Magyarország, más keleti EU-tagállamokkal együtt, harcra készülnek Brüsszel ellen, és bíznak abban, hogy ezt a „hatalmi harcot”  meg is tudják nyerni. A kulcsot ehhez David Cameron nyújtja, aki „hadjáratot” folytat az EU megreformálása érdekében, azzal a céllal, hogy a nemzetállamok több szabadsághoz jussanak.

Kálnoky Igor Janke konzervatív lengyel publicistát és Orbán életrajzíróját idézi, aki ebben „történelmi esélyt” lát „a közép-európaiak számára”. Az euró-válság, a menekültválság és a Brexit együtt elkerülhetetlenné teszi az EU átalakítását. A nyugat-európaiak viszonylagos meggyengülése lehetővé teszi a kelet-európaiak számára, hogy „döntő befolyáshoz” jussanak.   

A cél: „kevesebb Európa”. Az EU – mondják (Kálnoky információi szerint) budapesti kormányzati körökben – újból inkább gazdasági érdekközösséggé, nem pedig „értékközösséggé” kellene hogy váljon. Ennek előfeltétele a visegrádi államok (Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia) közötti szoros együttműködés, amelynek ki kell terjednie Romániára és a balti államokra is. Együttesen a meggyengült Nyugattal szemben nagyobb súlyuk lenne. A menekültválságban Románia már a visegrádiak oldalára állt, amikor elvetette a menedékjogért folyamodók elosztását. „Ha a közép-európaiak összetartanak – idézi Kálnoky Jankét –, Cameronnal együtt megváltoztathatják az Európai Uniót.      

A Cameron és Orbán közötti megbeszéléseken olyan témák is felmerülhettek, amelyek nagyon fontosak a kelet-európai országok számára.

 

Kálnoky két ilyen témát említ: a nemzeti parlamentek EU-döntésekkel szembeni vétójogát és a kötelező euró-taságot. Így – zárul a német tudósító okfejtése a Die Pressében –:

 

„először az EU történetében a keleti tagállamok hatalmi tényezővé válnak. Berlinnek, Párizsnak és Brüsszelnek most alaposan meg kell fontolnia, hogy ezt erővel akarja-e letörni – vagy meghátrálás lesz a dologból”.   

 

(A kérdést az teszi különösen érdekessé – teszem hozzá –, hogy Cameron és Orbán már 2014-ben is egy platformon álltak, amikor az egész EU-n belül még teljesen elszigetelten, nem értettek egyet azzal, hogy Jean-Claude Junckert válasszák az Európai Bizottság elnökévé.)

*

Nem sokkal Kálnoky cikkének a megjelenése (a Die Presse honlapján január 7-én délután, a papírváltozatban 8-án reggel) után (8-án, Cameronnal folytatott tárgyalásait követően) Orbán Viktor nyilatkozott a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

A Vs.hu közéleti portál így foglalta össze  a magyar miniszterelnök mondandóját:

 

Az európai uniós alapszerződés módosításának szükségességéről beszélt ismét Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A „brüsszelizmus” kifejezést használta, ami szerinte lopakodó hatáskörelvonás a nemzetállamoktól. Ma ugyanis, ha felmerül bármilyen probléma az EU-ban, az első reflex az, hogy „azonnal európai megoldás kell, és vonjuk el a hatásköröket” a tagállamoktól. Orbán szerint ezt a „brüsszelizmust” nem lehet orvosolni alapszerződés-módosítás nélkül. A szerződéshez ma senki nem akar hozzányúlni, de Orbán szerint előbb-utóbb ez elkerülhetetlen lesz.

David Cameron brit miniszterelnökkel folytatott csütörtöki tárgyalásáról Orbán azt mondta: a brit fellépésben egy lehetőséget kell látnunk a kontinens megújítására, és a tárgyalások is ebben a szellemben folytak. A britek nem hagyják magukat zavartatni, külső nyomás nélkül élnek, ez a gondolkodás pedig találkozik a magyarokéval, lengyelekével, így itt kialakult egy természetes szövetség is. (…)

Egyre másra jönnek a szigorítások Schengenen belül, ami nem jó hír, hiszen egyre inkább zsugorodik a szabadság övezete belül is. Egy sötét jóslat válik valóra: ha nem védjük meg a belső határokat, a szabadság is kisebb lesz. Orbán nem bízik a megígért török intézkedésekben, és szerinte a külső, európai határokat kell ezért erősíteni, egy európai védelmi vonalat kiépíteni Görögország északi határánál. Ehhez Bulgáriát fel kell venni a schengeni övezetbe, Macedóniát pedig meg kell erősíteni.

 

Bár Orbán Viktor explicit módon csak magyar–lengyel–brit „természetes szövetség”-ről beszél, itt egy sokkal tágabb – a balti államokra, valamint Romániára és Bulgáriára és (legalábbis a visegrádiak reményei szerint) Szlovéniára és Horvátországra is kiterjedő – regionális tömb kialakulása körvonalazódik. Arról, hogy ez lehetséges-e, és ha igen (akár bővebb, akár szűkebb lesz is ez a kelet-közép-európai összefogás), akkor milyen következményekkel járhat, valamivel később.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s