Geonapló

Nyilvános, de nem annyira. MOLNÁR GUSZTÁV blogja

Götterdämmerung

Hozzászólás

Február 21.

Az amerikaiak azt mondják, addig még nincs vége a világnak (általában egy sport- vagy politikai mérkőzésnek), ameddig fel nem zendül a kövér hölgy dala. Egyesek Dél-Karolinában már hallani vélik  a Götterdämmerung híres áriáját, amely most nem Észak isteneinek, hanem a GOP-nek, a Good Old Partynak a végét hirdeti.

Donald Trump Dél-Karolinában elvitte mind az ötven delegátust, ami azt jelenti, hogy minden választói körzetben ő lett az első. De ennél fontosabb, hogy a teljesen más szociális és kulturális hátterű, szekuláris New Hampshire után most egy olyan államban győzött, ahol a szavazók 72%-a evangéliumi keresztény volt, és ezek többsége is rá szavazott, nem pedig Ted Cruzra, aki maga is ehhez a fanatikus felekezethez tartozik, és minden választási rendezvényre lelkészek hada kísérte. Az már csak hab volt a tortán, hogy még a pápa is azt mondta róla – Mexico Cityben! –, hogy aki falakat akar építeni, az nem lehet keresztény, ami öreg hiba volt, mert aki „az ellenség”, vagyis a mexikóiak oldalán áll, az soha nem mondhat igazat.

De rá szavazott mind a férfiak, mind a nők, mind pedig a függetlenek többsége. Első lett azok körében, akik szemében a gazdaság a a legfontosabb, de azok körében is, akik szerint a bevándorlás vagy a terrorizmus a fő probléma. És a legkülönösebb talán az, hogy még a nyugalmazott katonatisztek, a veteránok is inkább rá adták a voksukat, annak ellenére, hogy alig pár napja a szegény Jeb Bush bátyját, „W”-t egyszerűen lehazugozta (az iraki WMD miatt).

A március 1-i szuperkedden 12 déli államban tartanak egyszerre előválasztásokat, és Trump a maga 35% körüli népszerűségével majdnem mindenütt vezet, de nagyon sokan nem szeretik, és tulajdonképpen – még! – kisebbségben van. Ám ellenfeleinek megosztottsága egyértelműen neki kedvez: még a teljesen esélytelen Carson és Kasich, az ohio-i kormányzó sem akar visszalépni, Cruz pedig végképp nem, úgyhogy minden bizonnyal már túl késő lesz, amikor Marco Rubio a GOP establishment kedvence egyedül marad majd mellette a páston.

A politikai rendszeren kívülről jövő, „lenyűgöző hatású” (larger-than-life) jelölt, ahogy a New York Times nevezi, „fenekestül felforgatja”, vagy mondhatnánk úgy is, hogy a fejéről a talpára állítja a Republikánus Pártot, mint Marx Hegelt ugyebár. A kubai-amerikai Rubiónak, aki Cruzzal szemben nehezen kiharcolt, hajszálnyi második helyét egy indiai-amerikai kormányzóval és egy afrikai-amerikai szenátorral az oldalán ünnepelte, nincs sok esélye vele szemben. De még a demokrata párt elnökjelöltségét, ha a vártnál sokkal nehezebben is, de azért  minden bizonnyal elnyerő Hillary Clintonnak sem kedvez, ha ősszel majd Trump lesz az ellenfele, mert az utóbbi egy tömbbe fogja kanalizálni mind a jobb, mind pedig a baloldali proteszt-szavazatokat, és így valószínűleg meg fogja nyerni a választásokat. De a dolgoknak ezzel a vonatkozásával (beleértve ennek a jóslatnak az esetleges korrekcióját is) még bőven lesz időnk a későbbiekben foglalkozni.

Most nézzük meg inkább azt, hogy az amerikai elemzők mivel magyarázzák a „Donald”-jelenséget.

David Axelrod szerint, ha hét évvel ezelőtt Obama azért győzhetett, mert ő volt a tökéletes ellentéte George W. Bush-nak, most – legalábbis a republikánusok – a tőle leginkább különböző jelöltet kedvelik a legjobban.

 

…many Republicansírja Obama egykori főtanácsadója – view dimly the very qualities that played so well for Mr. Obama in 2008. Deliberation is seen as hesitancy; patience as weakness. His call for tolerance and passionate embrace of America’s growing diversity inflame many in the Republican base, who view with suspicion and anger the rapidly changing demographics of America. The president’s emphasis on diplomacy is viewed as appeasement.

So who among the Republicans is more the antithesis of Mr. Obama than the trash-talking, authoritarian, give-no-quarter [mocskos beszédű, kíméletlen] Mr. Trump?

 

Ez érdekes meglátás, de ennél azért érdemes mélyebbre ásni. Az Associated Press egyik januári felmérése szerint „minden tíz válaszoló közül hat vagy csak nagyon kevéssé vagy egyáltalán nem bízik a szövetségi kormányban”. És ami a legérdekesebb: e tekintetben nincs szignifikáns különbség a rebublikánusok és a demokraták között. Ez  Glenn Reynolds, a University of Tennessee jogprofesszora szerint – „rossz előjel az ország számára”.

Jacob Heilbrunn, a The National Interest főszerkesztője, az egykori neokon, aki a legjobb és egyben legkíméletlenebb könyvet írta eddig róluk (They Knew They Were Right: The Rise of the Neocons) azt mondja, hogy Trump a GOP hulláján taposva nőhetett naggyá:

 

…bringing the Bush-Cheney era to a close, Trump is essentially kicking in a rotten door. Today it would take the political equivalent of the Laser Interferometer Gravitational-Wave Observatory that just detected the waves predicted by Einstein to discern any fresh ideas in the black hole that constitutes the GOP.

 

Trump nem egyszerűen csak győzni akar, hanem – hangsúlyozza Heilbrunn: „a [Republikánus] pártot akarja a saját képére átformálni”.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s