Geonapló

Nyilvános, de nem annyira. MOLNÁR GUSZTÁV blogja

2017 április 27.

Hozzászólás

Azon töprengek, nem lenne-e jobb, ha május 7-én Marine le Pen győzne, mert akkor legalább nem kellene végignézni, hogyan bukik el Macron, a nagy ígérgető.

Több dolog is arra késztet, hogy ezt írjam. Mindenekelőtt Macron gyenge, hibákkal teli kampánya a „nagy győzelem” után. Nem csak arról van szó, hogy 23-án este a la Rotonde-ban, a párizsi Képviselőház melletti elitvendéglőben ünnepelt, hódolóktól és hírességektől körülvéve, vagy hogy másnap, azaz hétfőn azzal volt leginkább elfoglalva, hogy az európai államfőkkel társalogjon. A tegnapi (április 26.) Libération főcíme – Eh, Manuel, tu redescends? – jól jellemzi a helyzetet. Nem ártana, ha Emmánuel a földre szállna.

Ha ezelőtt pár nappal azt írtam, hogy az első fordulóban Macronra leadott szavazatok a francia EU-referendumok „igen”-jeinek választási térképét idézik, akkor most ezt azzal vagyok kénytelen kiegészíteni, hogy 2005-ben a franciák 55%-a mondott nemet az európai alkotmányra.

És van itt még valami. François Hollande, most leköszönő (4 százalékos népszerűségű) francia elnök, aki Macront tulajdonképpen kitalálta, hozzá hasonlóan szintén nagy híve volt az Európai Uniónak, de nemcsak úgy általában, hanem egészen konkrétan annak, hogy az euró-zónát föderalizálni kellene, külön kormánnyal, parlamenttel és költségvetéssel, ami az EU előörse, kemény magja, stb. stb. lenne. Ezek a különböző francia lapokban tett ígéretek – írja Jean Quatremer, a Coulisses de Bruxelles bloggere François Hollande, l’homme sans conviction (européenne) című cikkében – puszta bejelentések maradtak. Hollande így „egy gyenge akaratú európai”-nak (un Européen velléitaire) bizonyult.

Quatremer ezt egy jellemző esettel illusztrálja. 2012 decemberében Herman Van Rompuy, aki akkor az Európai Tanács elnöke volt, megpróbált valamilyen felhatalmazást kicsikarni az európai állam- és kormányfőktől, hogy az euró-zóna elmélyítésének forgatókönyveit kidolgozhassa. Egy olyan euró-költségvetést is javasolni akart – a francia elnök kampányígéreteivel összhangban! –, amely saját kölcsönöket is nyújthatott volna. Miközben egy hármas találkozó során Van Rompuy éppen a hajthatatlan Angela Merkelt győzködte, Hollande egyszer csak durván félbeszakította: „Herman, hallhattad Angelát: nem akarja. Úgyhogy hagyd abba!”

Az Európai Tanács elnöke máig nem tudott napirendre térni afölött, hogy „Jacques Delors örököse” így cserben hagyta.

Ha valaki, akkor Emmanuel Macron jól ismeri a volt francia elnököt. Talán ezért is fogja Merkelnek Berlinben, nem pedig valamilyen brüsszeli fórumon megtenni a maga radikális javaslatait.

Ehhez persze először győznie kellene.

*

Aki idáig elolvasta, és tud egy kicsit franciául is, az megérdemel egy ajándékot. Az egyik friss párizsi plakát szövege így szól:

Ni patrie, ni patron

Ni le Pen, ni Macron. 

Valószínűleg valamelyik “engedetlen” (a szélsőbaloldali Mélenchon híve) fogalmazhatta.

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s